Rólam: Miért hoztam létre az ÉlményZsúrt?

"Minden egy napsütéses nyári délutánon kezdődött a közeli parkban. Egyik lányom születésnapjára készültem, és egy dologban biztos voltam: nem akarok válogatni a barátok között. Meghívtam az egész csoportot, mert nem szerettem volna, hogy bárki bármilyen okból kimaradjon, vagy különállónak érezze magát. Hiszem, hogy minél többen vagyunk együtt, annál vidámabb és emlékezetesebb az élmény. 🎈 Szerettem volna, ha mindenki részese lehet a közös ünneplésnek. 💛

Ott álltam a park közepén egy seregnyi gyerekkel, és rájöttem: ahhoz, hogy ez a nap ne káosz legyen, hanem élmény, nekem is gyerekké kell válnom. Eldobtam a "felnőtt szabályokat", és beleálltam a játékba. Ahogy láttam a csillogó szemeket a "névelrontós" ismerkedésnél, és ahogy a legvisszahúzódóbb gyerek is feloldódott a közös kalandban, rájöttem, hogy ez az én utam.

A "Hűha-faktor" titka

Ekkor tanultam meg azt is, hogy a varázslat nem a drága dekoráción múlik. Megoldottam, hogy ne a pénztárca döntse el, ki jön el: bevezettem az "összefogás-ajándékot". Megkértem a szülőket, hogy egy minimális összeggel (1000–1500 Ft) szálljanak be egyetlen közös, nagy álomba. Ezzel levettem róluk az ajándékkeresés terhét, és minden gyerek egyenlőnek érezhette magát. Az ünnep végén a szülők is beálltak a játékba, a park pedig megtelt nevetéssel. Akkor, ott kaptam meg az első megerősítéseket: "Neked ezzel kellene foglalkoznod!"

Andrea és a "láthatatlan kéz" – ez vagyok én.

Az évek alatt ez a tapasztalat formálta az ÉlményZsúr filozófiáját. Tudom, milyen az, amikor te vagy egy személyben a szakács, a beszerző és a programfelelős. Én azért vagyok itt, hogy ez megszűnjön.

Míg a gyerekekkel a "névelrontós" játékkal töröm meg a jeget és pörgős kalandokba viszem őket, a háttérben én vagyok a láthatatlan kéz. Figyelek a részletekre, koordinálom az összefogást, és kezelem a logisztikát.

Az én célom egyszerű: Leveszem a válladról a szervezés súlyát, hogy ne a logisztikával küzdj, hanem te is az lehess, aki megéli a program minden egyes percét. Mert a legszebb ajándék, amit a gyermekednek adhatsz, az a te felszabadult mosolyod.

Mert az ünnep akkor az igazi, ha mindenki – a legkisebbtől a legnagyobbig – felszabadultan tud örülni neki."

Miért szeretem ezt csinálni?"

🌸 1. Ovis fogócskás történet 

"Néha a legjobb játékok teljesen spontán születnek"

Nemrég a lányomért mentem az oviba, ahol éppen önfeledten játszott a barátaival az udvaron. Még nem igazán szeretett volna hazajönni, ezért viccből fogócskázni kezdtem vele és az egyik kis barátnőjével.

"Úgysem tudsz elkapni!" – mondták nevetve.

A következő pillanatban már több gyerek is csatlakozott hozzánk, és mire észbe kaptam, egy egész kis csapatot kergettem körbe az udvaron 😊

Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy a gyerekeknek sokszor nem a tökéletes programokra van szükségük, hanem arra, hogy valaki valóban jelen legyen velük a játékban 💛

🏰 2. Játszóteres történet

"Így születnek a közös élmények"

A játszótéren először csak a lányommal és az egyik kis barátjával kezdtünk homokvárat építeni. Aztán érkezett még egy gyermek, majd még egy… és hamarosan már hosszú alagutak és közös várak készültek a homokban 😊

Később játékokat találtunk ki együtt: ugrálós versenyt, labdás szoborjátékot, nevetéstől hangos közös feladatokat.

A legszebb az egészben az volt, hogy a gyerekek maguktól kapcsolódtak be egymás után.

A végén már szinte egy mini ÉlményZsúr alakult ki a játszótéren 🎈

Hiszem, hogy a közös játék összehozza a gyerekeket, és sokszor a legegyszerűbb pillanatokból születnek a legszebb emlékek 💛